Címkék

MORA Sopron

mora, sopron, biorezonancia, homeopatia, colon, kupuntura

Naptár

október 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Apával horgászni voltunk

2016.03.02. 13:54 | ihorvath81 |

naplo.jpgJól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. (Efezus 5:15-16)

Íme, egy történet, amely jól megvilágítja, mennyire fontos az idő, melynek minden perce ajándék számunkra:

A padlás félhomályában a magas, hajlott hátú öregember még jobban meggörnyedve igyekezett odajutni a felhalmozott dobozokhoz az egyik padlásablak mellett. A pókhálókat félresöpörve leemelte a felső dobozt, s a fény felé tartva egyik fényképalbumot a másik után szedegette ki belőle. Valaha csillogó, most már megfakult tekintete vágyakozva várta, hogy meglássa azt, akiért feljött ide.

Úgy indult az egész, hogy emlékeiből előbukkant élete nagy szerelme, s tudta, hogy ezekben az albumokban találhat fényképet róla. Csendben, türelmesen lapozgatott, s pár pillanat múlva már el is süllyedt az emlékek tengerében. Világának forgása nem állt meg felesége elvesztésével, de a múlt emléke sokkal élőbb volt lelkében, mint a jelen magányossága.

Ahogy félretette az egyik poros albumot, előkerült valami, ami rég felnőtt fia gyermekkori naplójának tűnt. Nem emlékezett, hogy valaha is járt volna a kezében, vagy, hogy tudomása lett volna arról, hogy kisfia naplót vezet. "Minek őrizgette Elisabeth mindig a gyerekek régi lomjait?" morfondírozott, ősz fejét csóválva. Felnyitva a megsárgult lapokat, egy rövid mondatra esett a tekintete, ami önkéntelen mosolyra késztette.

A szeme csillogása is visszatért egy percre, ahogy a szívét megérintő kedves szavakat olvasta. Hallotta a kisfiú hangját, aki túl gyorsan nőtt fel ugyanebben a házban, és akinek a hangja az évek során teljesen elhalkult az emlékezetében. A padlás teljes csöndje és a tiszta lelkű hét éves kisfiú szavainak varázsa élete egy elfeledett korszakába repítette vissza az öregembert.

Újra belenyúlt a dobozba, és ugyanarra az évre szóló saját régi üzleti naplóját vette ki belőle. Leült egy ócska asztal mellé az ablak alá, és egymás mellé tette a két naplót Az övé bőrkötésű volt, a neve aranyozott betűkkel belevésve. A fiáé gyűrött, kopott volt, alig látszott már rajta a Jimmy felirat. Öreg ujjaival végigsimított a betűkön, mintha újra tisztán láthatóvá akarná tenni az idő és a használat során megkopott nevet. Kinyitotta saját naplóját, s tekintete egy mondatra esett, ami egyedül állt az egyik lapon. Feltűnt, mert a többi napok tele voltak bejegyzésekkel. Önnön gondos keze írásával ezek a szavak álltak az oldalon: "Az egész napot elvesztegettem a Jimmyvel való horgászatra. Nem fogtunk semmit." Nagyot sóhajtott, majd remegő kézzel megkereste Jimmy naplójában ugyanazt a napot, június 4-ét. Erősen megnyomott, még tétova, nagy betűkkel ez volt odaírva: "Apával horgászni voltunk. Életem legszebb napja."

Címkék: Elmélkedés Történet

Légy melegítő nap

2016.03.02. 13:53 | ihorvath81 |

Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival mindent beragyog.

Címkék: Idézet

Hálás lelkület

2016.01.21. 11:07 | ihorvath81 |

"Mert én megtanultam, hogy a körülményeim között elégedett legyek..." (Filippi 4,11)

halas.jpgNem születünk egyforma lelkülettel. Van, aki a szegénységben is tud elégedett lenni; és van, akinek Dárius kincse sem lenne elég, akkor is mindig hiányozna valami.

De még ha vannak is születésbeli különbözőségek közöttünk, azt mondja a Szentírás, hogy meg lehet tanulni elfogadni a körülményeinket. Pál apostol sem olyan természettel született, hogy elégedett tudott volna lenni a börtön körülményei között is. De amikor Filippibben bilincsek közt kénytelen hosszú időt tölteni, már így buzdít: „... én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is...”

Évekkel ezelőtt hallottam Gulácsy Lajos református lelkipásztor, nyugalmazott kárpátaljai püspök egy előadását, melyben külön nagy hangsúlyt kaptak azok az esztendők, melyeket a kazahsztáni lágerben volt kényszerű eltölteni - 7,5 év. Egy rövid történetet hadd idézzek tőle, a hálás és elégedett életre vonatkozóan, hogy milyen nehéz próbák által tudunk csak megtanulni örülni a „van-nak”.

A lágerben esténként sokáig fenn maradtak, beszélgettek, és minden este más-más tartott közülük „előadást”. Ki mihez értett, ki mire emlékezett. Így tartották egymásban a lelket. Egyik este a budapesti Gundel étterem szakácsa tartott „beszédet”. Húsleves gazdagon, töltött káposzta, rakott palacsinta - sok-sok receptet elrészletezett. A sötétben csak a lesoványodott rabok üres csámcsogását lehetett hallani, amikor az egyik rab keserves sírásban tört ki: „Drága feleségem, te finomabbnál finomabb étkeket főztél nekem, és még csak arra sem voltam képes, hogy megköszönjem... Csak jutnék még egyszer haza hozzád, másképp élnék!”

Az Úr Isten megadta, hogy évek múltán valóban hazatérhettek, püspök úr pedig felkereste, meglátogatta ezt a fogolytársát is. Kérdezte annak feleségét: „Hogyan viselkedik ez a betyár?” A feleség pedig nagy sóhajtással válaszolt: „Valóban egy betyár ment el itthonról, de egy angyal jött haza. Azelőtt mindenen morgolódott, semmi sem volt jó neki, most pedig egy pohár vízért is végtelen hálás...”

Vajon miért kell tragédiának történni ahhoz, hogy felismerjük kincseinket, örömeinket? Vajon miért kell ilyen történeteket hallanunk ahhoz, hogy mélyen magunkba szálljunk és elszégyelljük magunkat: Istenem, mire is panaszkodok én annyit, inkább megtanulnék elégedetten élni! Ahogyan püspök úr megfogalmazta: amikor fiatal teológusokkal beszélget, azt szokta mondani: nem kívánok nektek 7,5 év kazahsztáni lágert, de azért 1-2 évre elküldenélek benneteket...
Gyallai Henrietta

A hálátlanság a kevélység leánya, s az egyik legnagyobb vétek; ha valaki háládatos jótevőinek, hálás lesz Istennek is, mert Istentől annyi jóban részesült és részesül a jövendőben is.
Miguel De Cervantes

Címkék: Elmélkedés Idézet Történet

Elégedettség

2016.01.21. 11:04 | ihorvath81 |

Elégedettség? Mennyire jellemez téged? Sikerül elfogadni mind a jót, mind a rosszat, mint Jób tette? Sikerül tanulgatni az elégedett lelkiállapotot? Tanulnunk kell ezt. Legalábbis legtöbbünknek biztosan.

Milyen igaza van annak, aki így fogalmazott: "A mai embereket sokkal inkább birtokolják javaik, mint bármely korábbi nemzedéket... Minél bonyolultabbá válik az élet, annál inkább meg vagyunk győződve arról, hogy többre van szükségünk ahhoz, hogy boldogok lehessünk. Ha egyszer megszereztük, amiről úgy gondoltuk, hogy szükségünk van rá, hamarosan újra boldogtalanok leszünk, mert kijön egy újabb modell, ami sokkal csillogóbb... Sokkal kevesebbre van szükség annál, mint gondoljuk, ahhoz, hogy felfedezzük a boldogságot, ha az belülről fakad, és ezzel megtörjük a dolgok szorítását életünkön."

Az igazi hálaadás többet gondol az adományozóra, mint az adományra, és az adományozóért értékeli az ajándékot.

Címkék: Elmélkedés Idézet

A hit ereje

2016.01.11. 13:18 | ihorvath81 |

Minden lehetséges annak, aki hisz. (Márk 9:23)

torony.jpgA hit sok mindenre jó. Többek között erőt ad a nehézségek idején, kitartást az élet nagy küzdelmeiben. A következő történet is erről szól:

Volt egyszer egy csoport béka, akik versenyezni akartak. Egy nagyon magas toronyba akartak feljutni. Sok néző gyűlt össze, hogy figyeljék a versenyt és biztassák a békákat.
Elkezdődött a verseny. De a nézők közül senki nem hitt abban, hogy egy békának is sikerülni fog feljutni a torony csúcsára. Ilyeneket mondogattak: - Oh, de fárasztó! - Sosem fognak feljutni! Vagy: - Semmiképp nem sikerülhet, a torony túl magas!
A békák kezdtek lemaradozni egyetlen egy kivételével, aki élénken kapaszkodott felfele.
A nézők kiabáltak: - Ez túl fárasztó! Senki sem fog feljutni!
Egyre több béka gondolta meg magát és fordult vissza. Csak az az egy haladt tovább kitartóan. Egyáltalán nem akarta feladni! Végül mindegyikük feladta, azt az egy békát kivéve, aki hatalmas ambícióval és kitartással egyedül jutott fel a torony csúcsára!

Ezután a többi béka és a nézők is meg akarták tudni, hogyan sikerült neki az, amit mindannyian lehetetlennek hittek. Egy néző odament a békához és megkérdezte, hogyan volt annyi ereje hogy feljusson a csúcsra. Ekkor derült ki, hogy a győztes béka SÜKET volt.

Nem állítom ezzel azt, hogy a hit süket, de azt igen, hogy ha eléggé az Úrra figyelünk, akkor csodálatos dolgokban lesz részünk...

Napi Ige és gondolat levelezőlista

Címkék: Elmélkedés Történet

A hit tápláléka

2016.01.11. 13:14 | ihorvath81 |

Megpróbáltatások, akadályok, nehézségek és nem egyszer a csüggedésre késztető körülmények azok, amelyek a hit táplálékát képezik.

Címkék: Idézet

Jót tenni jó

2015.12.14. 16:46 | ihorvath81 |

Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszi, bűne az annak.
Jak 4,17

segitseg.jpgAz kevés, hogy nem teszek rosszat. Az egész világ így gondolkodik, és meg is magyarázza, hogy ő semmi rosszat nem csinált. Ha nem ölsz meg valakit, akkor már jó ember vagy? Mert nem csinálsz rosszat? Érdemnek tartod, hogy nem cselekszel rosszat? Ebben benne van, hogy nem cselekszel. A semmittevést tartod Isten előtt értéknek? Büszke vagy arra, hogy nem cselekszel rosszat? Ehhez nem kell keresztyénnek lenni. A világ tele van olyan emberekkel, akik vigyáznak arra, hogy ne csináljanak semmi rosszat. Attól nem lesz jobb a világ, hogy te tartózkodsz a rossztól. Majd elköveti helyetted valaki más.

Amikor az ember világra jön, tehetetlen, nem tudja magát ellátni, csak sírni tud. Meg kell füröszteni, melengetni kell, szoptatni kell, tisztába tenni, gondoskodni róla. E nélkül elpusztul. Nem kell bántani, hozzá sem kell nyúlni, egyszerűen csak otthagyni és nem törődni vele. Garantáltan meghal, pedig semmi rosszat nem cselekedtek vele. Mégis meghal, mert nem cselekedtek vele jót.

Kezdd el a jót cselekedni! Győzd le a rosszat jóval. Jézusról azt olvassuk: széjjeljárt jót tévén. Jócselekedetekkel járt szerte az országban. És mi? Emlékezzünk Zákeusra! Jézus bement hozzá, de hallgatott. Csak amikor kész volt jót cselekedni, akkor szólalt meg: Ma lett üdvössége ennek a háznak. Mondhatta volna Zákeus ezt is: Soha többé nem fogok becsapni senkit. Mától kezdve nem cselekszem rosszat. Ez kevés. Ettől még nem lett üdvösségre a házának. A rossz hiánya még nem jó.

Vegyük komolyan az Ige szavát és próbáljuk hétköznapjainkban életre váltan!

Prókai Árpád

Címkék: Elmélkedés

Felelni

2015.12.14. 16:36 | ihorvath81 |

FELELNI

Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező,
s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre.
Ki vagyok? Mit akarok?
Ki ellen, kinek érdekében akarok élni?
Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel?
Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?...
És, felelni az egészre: hol tartok?
Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből,
vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket?
Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.
Várják a választ, a csend nagy, drámai.
De ilyenkor megtudod és észreveszed,
hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.

Márai Sándor

Címkék: Vers

Mi több számodra, én vagy az alkohol?

2015.10.21. 15:53 | ihorvath81 |

Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? (Róma 8:32)

talan_whisky_245.jpgDöntéseink nemcsak saját, hanem szeretteink életét is befolyásolják. Íme egy történet, mely ezt alátámasztja:

Alfonz nyolc, Dezső tízéves volt. Sokat nélkülöztek, édesanyjukkal együtt, apjuk iszákossága miatt. Egyszer aztán Dezső odaállt a mámorát éppen kialudt apja elé: - Apám, kérlek, válaszolj nekem: mi több számodra, én vagy az alkohol?
Az apa döbbenten nézett a gyerekre: - Persze, hogy te, de mit akarsz ezzel mondani?
- Azt, hogy ha nem hagyod abba az ivást, megölsz mindnyájunkat! Hát nem látod, hogy mennyit sír szegény anyánk? Azt sem veszed észre, hogy mennyit nélkülözünk mindnyájan? Apja nem válaszolt. Elbotorkált otthonról. A havas, csúszós úton tétován lépdelt.

A fűtetlen lakásban megfáztak a gyerekek. Alfonz ágynak esett. Dezső pedig már haldoklott. Anyjuk zokogva állt mellettük és kezét tördelte: - Ó, Istenem! Honnan vegyünk pénzt tüzelőre és orvosságra? Jaj, jóságos Jézusom! Apátok most is... - zsebkendőjébe szorította arcát. A fiúk elfordultak. Dezső már csak suttogni tudott: - Jézusom, elfogadom kezedből a halált, apám megmentéséért. Anyja félájultan rogyott melléje.

Amikor apjuk hazaért, Dezső már mereven feküdt. Halott gyermeke láttán szörnyű önvád marcangolta lelkét. Még a könnyei is hullottak, amikor bekopogott a rendház ajtaján.
- Atyám! Igen, bevallom: előbbre való volt számomra az ital, mint a gyermekem! Ó, Istenem! De, legalább a másik megmaradna, ha már Dezső fiam, érettem ajánlotta fel az életét!
A pap megrendülten imádkozott a családért.

Az arra járók naponta láthattak egy megtört férfit, amint lehajtott fejjel bandukolt a temetőbe. Fia halála óta egy korty ital se ment le a torkán, és imádkozni is megtanult. Fel-felnézett az égre, és azt suttogta: - Ott jártad ki számomra, fiam, drága halott fiam, a megtérésemet. És azt is, hogy öcséd megmaradt nekünk. Áldott, jó fiam! - zokogta.

Az Úr Jézus pedig mindnyájunkért életét áldozta, hogy bűnbocsánatunk és örök életünk legyen. Elfogadtuk már e hatalmas ajándékot, vagy még mindig önmagunkkal vagyunk eltelve és a saját fejünk után megyünk?

Címkék: Történet

Kapocs

2015.10.21. 15:49 | ihorvath81 |

Van egy kapocs az ég és föld között. Ha ezt a kapcsot megtalálod, minden értelmet nyer, még a halál is. De ha elvéted, minden elveszíti az értelmét, még az élet is.

John H. Groberg

Címkék: Idézet