Szeretet és halál - a két szó látszólag egymástól távoli, sőt egymással szemben álló valóságokat jelöl. A szeretet az emberélet talán legnagyobb értéke, az emberi boldogság legfőbb forrása. Aligha akadhat bárki is, aki ne vágyódnék rá, aki ne érezné olykor a hiányát: akár abban, ahogy őt körülveszi mások szeretete, akár abban, ahogy benne meg-megroppan a szeretet mások iránt.
A halál viszont az emberélet legnagyobb ellensége, végső soron biztos legyőzője, az emberi fájdalmak és félelmek legfőbb oka. Nincs olyan élő ember, akit előbb-utóbb el ne érne, s aki már életében meg ne tapasztalná, hogy szeretteit sorra elragadja tőle a halál rettenetes kényszere. A halál az a hatalom az élők világában, amellyel szemben végérvényesen veszteségre van ítélve minden élő. Vagy mégsem?
Ez a két valóság rejtelmesen és hatalmasan mégis összekapcsolódhat, és olyankor fölsejlenek életünk és halálunk legmélyebb mélyei. "A szerelem erős, mint a halál", kiáltja az Énekek éneke. A "halálos szerelem" példáival nemcsak a művészetben találkozunk, de a valóságban is. Az igazi szeretet le tudja győzni a halált: aki igazán szereti a másikat, az kész akár meghalni is érte. Végességünk velejárója, hogy a szeretetből vállalt halál minden nagyszerűsége ellenére tragédiába fullad: az egymást szeretők nem tudnak többé együtt lenni az élők világában.
Egyszer fordult elő a történelemben, hogy a halált is vállaló szeretet végül örömbe, boldog és teljes, immár halált többé nem látó életbe fordult: Jézus Krisztust az Atya feltámasztotta a halálból. Isten szeretete erősebbnek bizonyult a halálnál. Ezért remélhetjük, hogy legyőzi szeretteink halálát, egykor pedig majd a miénket is.
Ez a tény azonban nem csupán a halált helyezi új megvilágításba, hanem az életet is. Joseph Ratzinger írta: "Csak ha valakinek a szeretet értékesebb az életnél, ha tehát valaki kész az életét szeretetből a szeretet mögé helyezni, akkor képes a szeretet legyőzni a halált, akkor bizonyul erősebbnek annál. Csak akkor nőhet fölébe a halálnak, ha előbb erősebb a puszta életnél." Ha ez megvalósul, akkor a szeretet hatalma kiemelkedett a puszta biológiai erők világából, és azokat a szolgálatába állította.
Egyedül a halálnál erősebb szeretet valósága és reménye indíthat arra, hogy fölébe helyezzük a szeretetet a saját érdekeinknek, indulatainknak. Az élet szeretete a szeretet életében válhat új valóságot teremtő hatalommá - már itt a földi életünkben is.
Lukács László