Napjaink hallatlanul elidegenedett világban milyen üzenetet közvetít az emberek számára karácsony, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe? Az elidegenedett világ oka az, hogy az emberek elidegenedtek egymástól, vagyis kevésbé szeretik egymást. Ez pedig annak a következménye, hogy elidegenedtek Istentől, vagyis kevésbé szeretik az Istent.
Karácsonyról mégis mindenkinek az jut először eszébe, hogy ez a szeretet ünnepe. Nagyon sivárrá válna azonban ez a nap, ha megmaradna az általánosságok szintjén, és miként május 1-je a munka ünnepe, vagy március 8-a a nők napja, úgy lenne december 25.-e a szeretet ünnepe. Karácsonykor ugyanis nem csak úgy általában ünnepeljük a szeretetet, hanem egészen konkrétan emlékezünk arra, hogy ezen a napon kétezer évvel ezelőtt Isten szeretetből emberré lett. Egy lett közülünk, mivel szeret minket. Magára vette az emberlét teljességét, a magzati léten és a születésen át a csecsemő kiszolgálatottságáig, majd a tanulás és a növekedés sikerein, valamint a munka embert formáló élményén keresztül egészen a szenvedés és a halál kapujáig. Ezért számunkra sem szólhat az ünnep egyszerűen csak arról, hogy szeressük egymást egy kicsit jobban, legyünk egy kicsit jobbak, legalább ezen a napon, hiszen elvégre ez a szeretetet ünnepe.
Ahogy az Isten szeretete konkrét tettekben nyilvánul meg, úgy mi sem maradhatunk az általánosság szintjén. Egyébként igazuk lenne azoknak a magányos embereknek, akik karácsonykor lelki krízisbe kerülnek, vagy depresszióba esnek amiatt, mert elemi erővel élik át a szeretet hiányát, azt, hogy ők senkinek sem kellenek, magányosak és kitaszítottak. - Akkor tehát karácsony alkalmából megfogalmazható egy olyan személyes intelem, amelyet hívő és nem hívő ember egyaránt megfogadhat? Karácsony ünnepe elsősorban Isten szeretetének az ünnepe, és ez a szeretet felénk irányul, másodsorban pedig a mi szeretet válaszunk Istennek és embertársainknak. Ezért talán nem is annyira intelemről, mint inkább üzenetről, sőt vigasztalásról, bátorításról beszélnék. Ez az üzenet pedig valóban minden embernek szól: nem igaz az, hogy egyedül vagyunk a világmindenségben, nem igaz, hogy kozmikus árvák vagyunk. Valaki számára olyan fontosak vagyunk mi mindannyian, hogy Ő maga keresi a kapcsolatot az emberiséggel, minden egyes emberrel. Nem várja meg, hogy mi küldjünk rádiójeleket, kapcsolatot keresve egy távoli világgal, hanem Ő lép először. Ő az, aki előbb szeret, aki felkeres, meglátogat bennünket. Mivel fontosak vagyunk neki, ezért egy lett közülünk. Ha pedig az Isten emberré lett, akkor embernek lenni mégiscsak nagyszerű dolog, ha ő ennyire halálosan komolyan vett bennünket, akkor érdemes nekünk is komolyan venni magunkat és életünket.
A keresztény hit ezért minden embert elgondolkodtathat az élet értékéről és egzisztenciális vigaszt hozhat a megkeseredett emberek életébe is. Karácsony legfőbb üzenetét úgy is megfogalmazhatjuk, hogy embernek lenni annyira jó, hogy még az Isten is emberré lett. Becsüljük meg tehát mi is emberi hivatásunkat. Tartozunk ezzel magunknak és az Istennek is. Bárcsak minden ember lelkében megrezdülne Isten szeretetének a húrja ezen az idei karácsonyon!
dr. Ternyák Csaba egri érsek
